A beállításokkal kapcsolatos információk számos könyvtárban tárolódnak. Többek közt:
| /etc | Általános rendszerszintű beállítások. Az itt levő adatok a rendszer egészére vonatkoznak. |
| /etc/defaults | A rendszer konfigurációs állományainak alapértelmezett változatai. |
| /etc/mail | A sendmail(8) beállításához tartozó további állományok, egyéb levélküldéshez használt adatok. |
| /etc/ppp | A felhasználói és rendszermag szintű ppp programok beállításai. |
| /etc/namedb | A named(8) működéséhez szükséges adatok alapértelmezett helye. Általában a named.conf és a zónák leírását tároló állományok kerülnek ide. |
| /usr/local/etc | A telepített alkalmazások konfigurációs állományai. Néha alkalmazásonként külön könyvtárakba kerülnek a benne található állományok. |
| /usr/local/etc/rc.d | A telepített alkalmazások indításával és leállításával kapcsolatos szkriptek. |
| /var/db | Automatikusan generált rendszerszintű adatbázisok a csomagokkal, a programok helyével stb. kapcsolatosan. |
Az /etc/resolv.conf határozza meg, hogy a FreeBSD névfeloldója miként fér hozzá az internet tartománynév rendszeréhez (a DNS-hez).
Az resolv.conf állományban leggyakrabban a következő bejegyzések fordulnak elő:
| nameserver | Annak a névszernek az IP-címe, ahova a névfeloldó küldi a kéréseit. A névszervereket a felírás sorrendjében kérdezi meg, maximum hármat. |
| search | A hálózati nevek keresőlistája. Ezt általában a helyi hálózati nevek tartománya határozza meg. |
| domain | A helyi tartomány neve. |
Egy átlagos resolv.conf tartalma:
search example.com nameserver 147.11.1.11 nameserver 147.11.100.30
Megjegyzés: Csak egy search és domain opciót szabad megadni.
A DHCP használatakor a dhclient(8) felül szokta írni a resolv.conf tartalmát a DHCP szervertől kapott információkkal.
Az /etc/hosts az internet kezdeti napjaira emlékeztető egyszerű szöveges adatbázis. A nevek és IP-címek közti leképzéseket a DNS és NIS rendszerekkel karöltve oldja fel. Ide a helyi hálózaton csatlakozó számítógépek neveit lehet beírni ahelyett, hogy erre a célra beállítanánk egy külön named(8) szervert. Ezenkívül még az /etc/hosts állományba internetes nevek rekordját is felvehetjük, amivel így csökkenthetjük a gyakran használt nevek feloldására irányuló külső kéréseket.
# $FreeBSD$ # # # A hálózati nevek adatbázisa # # Ebbe az állományba rakjuk a helyi hálózaton található címeket és # a hozzájuk tartozó hálózati neveket, ahol szinte ugyanez az # adatbázis megtalálható. A 'my.domain' helyére a saját gépünk # nevét írjuk be. # # A DNS vagy NIS alkalmazása esetén ez az állomány nem feltétlenül kerül # felhasználásra. A névfeloldás sorrendjét az /etc/nsswitch.conf # állományban adhatjuk meg. # ::1 localhost localhost.my.domain 127.0.0.1 localhost localhost.my.domain # # Egy képzeletbeli hálózat. #10.0.0.2 myname.my.domain myname #10.0.0.3 myfriend.my.domain myfriend # # Az RFC 1918-nak megfelelően a következő IP-címekkel rendelkező # alhálózatok sosem csatlakozhatnak közvetlenül az internetre: # # 10.0.0.0 - 10.255.255.255 # 172.16.0.0 - 172.31.255.255 # 192.168.0.0 - 192.168.255.255 # # Amikor csatlakozunk az internethez, egy valódi, hivatalosan # kiosztott számra lesz szükségünk. Ne találjunk ki magunknak # hálózati címeket, hanem használjuk az internetszolgáltatótól # kapott címet (amennyiben rendelkezünk # ilyennel) vagy az # regionális internetes nyilvántartásban szereplő címek közül # valamelyiket (ARIN, APNIC, LACNIC, RIPE NCC vagy AfriNIC).
Az /etc/hosts formai felépítése igen egyszerű:
[internetes cím] [hivatalos hálózati név] [álnév1] [álnév2] ...
Tehát például:
10.0.0.1 azEnValodiNevem.aHalozaton.hu azEnValodiNevem izemize1 izemize2
A részletekért keressük fel a hosts(5) man oldalt.
A syslog.conf állomány a syslogd(8) program beállításait tartalmazza. Segítségével megadhatjuk, hogy a syslog által generált üzenetek egyes típusait milyen naplóállományokba mentsük.
# $FreeBSD$ # # Ebben az állományban HASZNÁLHATÓAK szóközök a mezők elválasztására, # habár a többi *nix-típusú rendszer inkább tabulátorokat használ # erre a célra. Ha több rendszeren is használni akarjuk ezt az # állományt, akkor ne használjunk szóközöket. # # A többit lásd a syslog.conf(5) man oldalon. # .err;kern.debug;auth.notice;mail.crit /dev/console *.notice;kern.debug;lpr.info;mail.crit;news.err /var/log/messages security.* /var/log/security mail.info /var/log/maillog lpr.info /var/log/lpd-errs cron.* /var/log/cron *.err root *.notice;news.err root *.alert root *.emerg * # Tegyük vissza ezt a sort, ha a /dev/console eszközre kiírt # üzeneteket át akarjuk irányítani az /var/log/console.log állományba. #console.info /var/log/console.log # Ha az összes üzenetet a /var/log/all.log állományba akarjuk menteni, # akkor tegyük vissza ezt a sort. #*.* /var/log/all.log # Ha egy "loghost" nevű gépre szeretnénk naplózni, akkor tegyük vissza # ezt a sort. #*.* @loghost # Az inn használatakor tegyük vissza ezeket a sorokat. # news.crit /var/log/news/news.crit # news.err /var/log/news/news.err # news.notice /var/log/news/news.notice !startslip *.* /var/log/slip.log !ppp *.* /var/log/ppp.log
A syslog.conf(5) man oldalának elolvasásával tudhatunk meg többet ezekről.
A newsyslog.conf a newsyslog(8) beállításait tároló állomány. Ez egy olyan program, amelyet általában a cron(8) futtat le. A newsyslog(8) dönti el, hogy mikor van szükség a naplók archiválására és átrendezésére. Ennek során a logfile állományból logfile.0 lesz, a logfile.0 állományból pedig logfile.1 és így tovább. Beállíthatjuk úgy is, hogy a naplóállományokat archiválja gzip(1) formátumban, aminek megfelelően ezek logfile.0.gz, logfile.1.gz és ehhez hasonló névvel jönnek létre.
A newsyslog.conf megadja, hogy melyik naplóállományokat kell felügyelni, mennyi példányt tartsunk meg belőlük és mikor kell velük foglalkozni. A naplóállományok átrendezhetőek és/vagy archiválhatóak egy adott méret elérésekor vagy egy adott idő eltelte után.
# A newsyslog konfigurációs állománya # $FreeBSD$ # # állománynév [tulajdonos:csoport] mód darab méret mikor [ZB] [/pid_állomány] [jelzés] /var/log/cron 600 3 100 * Z /var/log/amd.log 644 7 100 * Z /var/log/kerberos.log 644 7 100 * Z /var/log/lpd-errs 644 7 100 * Z /var/log/maillog 644 7 * @T00 Z /var/log/sendmail.st 644 10 * 168 B /var/log/messages 644 5 100 * Z /var/log/all.log 600 7 * @T00 Z /var/log/slip.log 600 3 100 * Z /var/log/ppp.log 600 3 100 * Z /var/log/security 600 10 100 * Z /var/log/wtmp 644 3 * @01T05 B /var/log/daily.log 640 7 * @T00 Z /var/log/weekly.log 640 5 1 $W6D0 Z /var/log/monthly.log 640 12 * $M1D0 Z /var/log/console.log 640 5 100 * Z
További információkat a newsyslog(8) man oldaláról nyerhetünk.
A sysctl.conf állomány leginkább az rc.conf állományhoz hasonlít, benne az értékeket változó=érték párokban adhatjuk meg. Az itt definiált értékek akkor kerülnek ténylegesen beállításra, amikor a rendszer többfelhasználós módba vált. Ezen a módon nem mindegyik változó értékét tudjuk átállítani.
A sysctl.conf állományban az alábbi érték beállításával tudjuk beállítani, hogy a rendszer ne naplózza, amikor a programok végzetes jelzéssel fejeződnek be, valamint azt, hogy a felhasználók láthassák egymás futó programjait:
# Ne naplózzuk a végzetes jelzésekhez (például sig 11) tartozó kilépéseket. kern.logsigexit=0 # Ne engedjük a felhasználóknak, hogy lássák egy másik felhasználó # azonosítójával futó programokat. security.bsd.see_other_uids=0
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a következő
címre írhat (angolul): <freebsd-questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése,
kérjük erre a címre írjon: <gabor@FreeBSD.org>.